• 1788-ban, amikor az európai telepesek először jutottak el Ausztráliába, ott még termékekkel kereskedtek pénz helyett (a legkedveltebb „fizetőeszköz” a rum volt).

• 1966-ban váltotta fel az ausztrál fontot, tehát viszonylag új valutának számít.

• Több, mint 1000 variáció merült fel az új pénznem nevét illetően, ilyen például a ’Koala’ ’Royal’ vagy a ’Kanga’. Végül dollárnak nevezték el, de nagyon sokan használják az ’Aussie’ kifejezést is Ausztrália hivatalos fizetőeszközére.

• Az ausztrálok használtak először műanyagot pénzük készítéséhez a világon. Sokkal időtállóbb, mint a papír, illetve nehezebb hamisítani is.

• Ez az ötödik legnagyobb pénzforgalmat lebonyolító pénznem a világon (az amerikai dollár, az euró, a jen és a font után).

Forgalomban lévő bankjegyek*

• A márkát 1998-ban vezették be, a szétesett ország egységesítésének céljából, ENSZ-ellenőrzés nyomására. Előtte a bosnyák lakosságú részeken bosnyák dinár, a szerb lakosságú részeken jugoszláv dinár, míg a horvát területeken horvát kunával fizettek, a német márka pedig mindenhol használatban volt.

• Az egész világon csak Boszniában lehet bosnyák márkához jutni, sehol máshol nem forgalmazhatják.

• 2009-ben az 1, illetve 5 márkás bankjegyeket kivonták a forgalomból.

• 2012-ben új, jobb minőségű 10, 20, 50, 100 márkás bankjegyeket bocsátottak ki, melyek jobb minőségű papírból készültek és sok biztonsági elemet tartalmaznak elődeikhez képest.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• A régies bolgár kifejezés „lev” jelentése: „oroszlán”.

• 1881-ben vezették be, mint Bulgária hivatalos fizetőeszközét, akkor a francia frankkal volt egyenértékű. A második világháború alatt a német márkához rögzítették (1 márka = 32,75 leva), majd 1944-től a szovjet rubelhez lett rögzítve (1 rubel = 15 leva).

• 1943 és 1952 között csak bankjegyeket bocsátottak ki, érméket nem.

• Az első kibocsátás óta eddig négyszer újították meg, jelenleg az euróhoz van rögzítve.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• 1867 óta Kanada hivatalos fizetőeszköze.

• A bankjegyek megőrzik névleges értéküket, és minden 1935 óta kibocsátott bankjegy törvényes fizetőeszköznek számít.

• A kanadai érmék jellegzetessége, hogy mindig az aktuális brit uralkodót ábrázolják (forgalmi, emlékkiadások és befektetői érmék esetében is).

• Érmék: 

  • „Loonie” – Egy kanadai dollárt ér, a nevét Kanada nemzeti madaráról kapta.

  • „Toonie” vagy „Twoonie” – Két kanadai dollárt ér

  • „Quarter” – Negyeddolláros, egy rénszarvas szerepel az egyik oldalán

  • „Dime” – Kanadai 10 centes, egy különleges kanadai vitorlás szerepel rajta

  • „Nickel” – Kanadai 5 centes, jellegzetessége, hogy nem nikkelből készül

Forgalomban lévő bankjegyek*

• Svájc és Liechtenstein hivatalos fizetőeszköze.

• Az 1000 svájci frank névértékkel bíró bankjegy, a legnagyobb értékű kibocsátott bankjegy a világon.

• 2016. áprilisában kibocsátották az új bankjegysorozat (kilencedik kiadás) első tagját, az 50 frankost. A tervek szerint ezt fél éves időközönként követi a többi (először a 20-as majd a 100-as).

• Az új széria összesen 15 biztonsági elemet tartalmaz.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• A kínai fizetőeszköz neve a Renminbi, egysége a jüan és először 1948-ban bocsátották ki.

• A „renminbi” kifejezés jelentése: „Az emberek pénze”.

• 1 jüan 10 csiaora, 1 csiao 10 fenre osztható.

• 1948 óta összesen 5 szériát bocsátottak ki, amiből már csak a negyedik és ötödik széria van használatban.

• Minden bankjegy különböző színű és méretű (a 100-as a legnagyobb és az 1-es a legkisebb).

• Az ötödik széria minden bankjegyének elején Mao Ce-tung képe, hátoldalukon pedig Kínában található híres helyszínek láthatók.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• 1993-ban Csehszlovákia feloszlása után jött létre (az addigi csehszlovák koronából), külön a cseh, illetve a szlovák korona. (Szlovákiában jelenleg az euró a hivatalos pénznem.)

• Csehországban a lakosság többsége nem szorgalmazza az euró bevezetését.

• A 2008-as gazdasági válság hatásainak mérséklése érdekében 2012-ben a cseh központi bank bejelentette, hogy készen áll az árfolyam rendkívüli eszközként történő bevetésére, ha monetáris politikai lazításra lesz szükség. Maga a bejelentés akkora hatást gyakorolt, hogy valós beavatkozásra 2013 novemberéig nem is volt szükség, ugyanis a korona árfolyama gyengült, így enyhültek az általános monetáris feltételek, aminek hatása 2013 nyaráig kitartott. Az előrejelzések azt mutatták, hogy az addig végrehajtott monetáris lazítás nem volt elegendő az inflációs cél tartásához, így a Cseh Nemzeti Bank bejelentette, hogy hajlandó beavatkozni a devizapiacon, hogy az árfolyamot 27 CZK/EUR szint közelében tartsa. Emellett azt is bejelentették, hogy olyan hosszú ideig készek beavatkozni, ameddig az szükséges, hogy az árfolyamszint biztosítsa az inflációs cél elérését.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• Az Európai Unió hivatalos fizetőeszköze, a 28 tagállamból jelenleg 19 országban (Ausztria, Belgium, Ciprus, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Írország, Lettország, Litvánia, Luxemburg, Málta, Németország, Olaszország, Portugália, Spanyolország, Szlovákia, Szlovénia), illetve az Európai Unió intézményeiben használják. Az előbb említett 19 ország alkotja az eurózónát.

• Szerződés alapján Andorra, Monaco, San Marino és a Vatikán államokban, valamint nem hivatalosan Koszovóban és Montenegróban is eurót használnak. Emellett használatban van olyan Európán kívüli térségekben is, amelyek részei, vagy függőségi viszonyban vannak euróövezeti állammal: Guadeloupe, Francia Guyana, Martinique, Mayotte, Réunion, Saint Pierre és Miquelon, a Francia Déli-területek.

• Az amerikai dollár után ez a második legjelentősebb tartalékvaluta, a második legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem, illetve a legnagyobb összértékben jelenlévő valuta a világon.

• Gazdaságpolitikai célja az Európai Unión belüli egységes piac működésének javítása, illetve a négy szabadság (áruk, szolgáltatások, munkaerő és tőke szabad áramlása) érvényesítésének könnyebbé tétele.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• A valuta teljes, hivatalos neve a font sterling, ezt azonban nem igazán szokták használni. A beszélt angol nyelvben szokták „quid”-nek nevezni, ami a „Valamit valamiért” („Quid pro quo”) latin kifejezésből származik.

• Az angol font a legrégebbi forgalomban lévő valuta a világon (eredete a VIII. századra tehető). A negyedik legnagyobb forgalmat lebonyolító pénznem az amerikai dollár, az euró és a japán jen után.

• 1971-ig a font tizenkettes számrendszeren alapult, vagyis egy font 240 pennyt ért (1 font = 20 shilling, 1 shilling = 12 penny). Ezután tértek át a tízes számrendszerre, ami alapján a font egyetlen váltópénze a penny, és 1 font 100 pennyt ér.

• A bankjegyek hátulján mindig valamilyen angol híresség szerepel, különböző kiadásokon mindig más. A 2016-os 5 fontos bankjegyen Sir Winston Churchill, a 2017-es 10 fontoson Jane Austen lesz látható.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• A ma is használt forintot 1946. augusztus elsején vezették be. Ugyanakkor a forint, mint olyan már a középkorban is létezett. Károly Róbert 1320-as évek elején vezette be az aranyforintot, a firenzei arany mintájára (innen a forint elnevezés), amit akkor Körmöcbányán vertek (körmöci dukát).

• 1750 és 1892 között az ezüst forintosok is forgalomban voltak a Habsburg Birodalom és az Osztrák-Magyar Monarchia korában. Ezen felül 1848-49-ben Kossuth Lajos veretett aranyforintot (köztük a híres Kossuth-bankókat).

• Az első bankjegysorozat csak két tagból állt: a 10 és a 100 forintos bankjegyből. Emellett 2, 10, 20 filléres és 1, 2, 5 forintos fémpénzeket bocsátott ki az MNB. 1951-ben az 50 forintos, 1970-ben az 500 forintos bankjegy került forgalomba. A rendszerváltáskor bocsátották ki először az 5000 forintost, 1997-ben a 10000 forintos, 2001-ben pedig a 20000 forintos bankjegyet. A Magyar Nemzeti Bank 1993-tól új forgalmi érmesort, 1997-től pedig új bankjegysorozatot bocsátott ki, a korábban kibocsátott érméket és bankjegyeket 1999 októberétől kivonták a forgalomból.

• A magyar bankjegypapír gyapotból készül, ami lehetővé teszi, hogy az sokáig felismerhető és forgalomképes maradjon.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• Az új izraeli sékel Izrael hivatalos pénzneme, 1986 január elsején váltotta a régi izraeli sékelt, ami elött 1980-ig izraeli lírát használtak.

• Nevét egy azonos nevű, ősi, bibliai pénznemről kapta.

• A bankjegyek értéke vakírással is fel van tüntetve, hogy a vakok is tudják azonosítani, illetve megkülönböztetni őket.

• Váltópénze az agora, 1 sékel = 100 agora.

• Izrael immár a fintech (pénzügyi technológiai) szektor egyik fő innovációs területe. 20 országból itt a legnagyobb a fintech szektor (Nagy-Britanniát és az Egyesült Államokat megelőzve). Izraelben jelenleg több, mint 400 startup működik olyan területeken, mint a virtuális fizetés, kereskedés, közösségi finanszírozás vagy a pénzügyi tervezés. 2014-ben a fintech cégek hatalmas tőkét vontak be (369 millió dollár) és Tel-Aviv lett a 21. legfontosabb pénzügyi központ. Izrael innovációs termelékenysége rendkívül vonzza a globális pénzintézeteket, mint a PayPal, a Santander, a SunGard és a Visa. A nemzetközi pénzintézetek befektetőként is jelen vannak az országban, a Deloitte szerint Izraelt csak az Egyesült Államok előzi meg a kockázati tőkebefektetések iránti befektetői bizalomban.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• Sokáig a rizs szolgált fizetőeszközül, amit kokuban mértek (1 koku = 180 liter rizs). A VIII.-IX. században már használtak érméket is, de elenyésző mértékben.

• 1336-tól 1870-ig „mon” nevű fizetőeszközöket használtak, amik a kínai mon mintáján alapultak. Az érmék közepe lyukas volt, ugyanis egy madzagra fűzve tárolták őket (ennek emlékét őrzi ma az 5 illetve 50 jenes érme).

• 1871-ben a Meiji-kormány vezette be a jent, ami az addigi ovális alakú érméket váltotta, innen ered az elnevezése is (jen, japánul „en” jelentése: „kerek”).

• Mivel Japán inkább exportál, mint importál, ezért érdeke, hogy a jen gyenge maradjon, ugyanis ha tartósan erős marad, elveszi a külföldi vásárlók kedvét a vásárlástól, illetve a Japánban tevékenységet folytató külföldi cégek is inkább telephelyet váltanak egy másik országba.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• A lengyel „zloty” szó jelentése: „aranyból való”. Váltópénze a grosz (1 zloty = 100 grosz).

• A bankjegyeken Lengyelország legfontosabb uralkodóinak arcképe van feltüntetve, Illetve majdnem mindegyik bankjegyen megtalálható Lengyelország nemzeti szimbóluma, a sas.

• Az 1950 óta használt zlotyi, az 1980-as évek gazdasági válságai során elinflálódott, de a kilencvenes évek elején sikerült stabilizálni az árfolyamot. A zlotyi 1990. január elseje óta konvertibilis, 1995-ben új zlotyit vezettek be, ami 10.000 régi zlotyival volt egyenlő.

• Az euró bevezetéséhez nem tűztek ki időpontot, egyrészt azért, mert a lengyel lakosság ellenzi az euró bevezetését, másrészt pedig a lengyel alkotmány kimondja, hogy a valutakibocsátás és a monetáris politika meghatározásának joga a nemzeti bankot illeti. Ezt a jogot az euró bevezetésével át kéne adni az Európai Központi Banknak, ám ehhez kétharmados többség szükséges a parlamentben.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• A román „lei” szó jelentése: „oroszlán”. Váltópénze a bani. 1867 áprilisa óta (megszakításokkal) a lej Románia hivatalos fizetőeszköze.

• Az 1917-ben kiadott román 10 banis bankjegy volt a legkisebb méretű papírpénz, amit valaha nyomtattak (2,74*3,78 cm).

• 2005-ben pénzreform keretein belül új bankjegyeket bocsátottak ki, 1 új lej 10.000 régi lejnek felelt meg. Addig a legnagyobb címletű bankjegy az 5.000.000 lejes volt.

• Európában elsőként tértek át a polimer alapú bankjegyek használatára, ez által a román bankjegyeket nem lehet elszakítani.

• 2005-ben vezették be a pénzérméket is, addig csak bankjegyeket használtak. Azonban a mai napig főként bankjegyeket használnak, az érmék rossz minőségűek, hamar oxidálódnak, illetve nehéz megkülönböztetni őket.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• Az első szerb dinárok 1241-ben jelentek meg, majd 1868 és 1918 között Szerbiában is verték az érméket. 1918-ban a Szerb-Horvát-Szlovén Királyság megalakulásakor a jugoszláv korona, 1920-tól pedig a jugoszláv dinár volt a hivatalos fizetőeszköz.

• Jugoszlávia széthullásakor, 2003-ban, a Szerbia és Montenegró államalakulat létrejöttekor, ismét szerb dinárról beszélhetünk, azonban ez csak Szerbia területén volt hivatalos fizetőeszköz, ugyanis Montenegróban és Koszovóban akkor már eurót használtak.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• 1704-ben I. (Nagy) Péter cár vezette be a rubelt pénzreformjával, ezzel az elsők közé tartozik a világon, akik bevezették a decimális pénzrendszert.

• Az újonnan bevezetett ezüstpénz 100, rézből vert kopejkára oszlott. Az ezüstrubelek három nagyobb értékű aranypénzre voltak beválthatók: az arany 2 rubelre (duplarubel), a dukátra (2 és fél ezüstrubelt érő cservonyec) és a duplacservonyecre (5 ezüstrubelt ért).

• A rubel neve az orosz „rubityh” kifejezésből származik, jelentése: „aprítani, vagdalni”. Az elnevezés utal arra, hogy a fizetőeszköz szerepét valamikor a nemesfém rudakból vágott apró arany- és ezüstdarabkák alkották.

• Az évszázadok során többször kicserélték az érméket és idővel megjelentek a bankjegyek is. A ma használatos rubelt 1998-ban vezették be, a korábbi rubel 1000:1 arányú beváltásával.

• A rubel bevezetésekor kb. 0,2 amerikai dollárt ért, az 1998. augusztusi orosz gazdasági válság eredményeként nagy értékvesztésen ment át (értéke egy hónap alatt felére csökkent).

• Jelenleg hét fajta bankjegyet (5, 10, 50, 100, 500, 1000, 5000) használnak.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• Délkelet-Ázsia egyik legerősebb fizetőeszköze, váltópénze a szatang.

• Thaiföldön tiszteletlenség a bankjegyeket a farzsebben hordani, mivel megtalálható rajtuk az uralkodó arcképe, akit nagy tisztelet övez. Szintén tiszteletlenség rálépni a bankjegyekre és az érmékre.

• A 10 baht-os érme alakja, mérete és súlya nagyon hasonlít a 2 euróséra, ezért bizonyos automaták elfogadják ezt az érmét, aminek értéke nagyjából tizede a 2 eurós érmének.

• Egyes táblázatkezelő programok (pl. Microsoft Excel, OpenOffice.org) tartalmaznak egy olyan függvényt, ami egy számot thai szöveggé alakít, ha beleírjuk a pénz és a váltópénz nevét is. Ez azért érdekes, mert ilyen függvény egyedül a thai nyelvhez készült.

Forgalomban lévő bankjegyek 1* 2*

• A lírát 1844-ben vezették be először még az Oszmán Birodalom hivatalos fizetőeszközeként, váltópénze a kurus. Az 1930-as évekig arab írást használtak a bankjegyeken és érméken.

• Eredetileg a pénz egysége nem is a líra volt, hanem a kurus (csak azt használták) és ennek volt váltópénze a para. A lírát az 1870-es években kezdték el ténylegesen használni.

• 1920-ban váltotta fel az oszmán lírát a török líra. Míg az oszmán líra csak érmékből állt, a török líra bevezetésekor már megjelentek a bankjegyek is.

• 1970-től a magas infláció következtében a török líra erősen meggyengült.

• A Guinness Világrekordok könyvébe is bekerült, mint a világ legértéktelenebb pénzneme 1995 és 1996 között, valamint 1999 és 2004 között.

• A jelenleg használt líra 2009. január 1. óta Törökország, Észak-Ciprus, Észak-Irak és Nyugat-Szíria hivatalos fizetőeszköze. A régi lírát 2009. december 31-én vonták ki a forgalomból, vagyis 2009-ben egy évig a régi és az új lírát is használták.

• 2012. január 1-én mutatták be a török líra új szimbólumát. Egy horgonyhoz hasonlít, amit két vonallal húztak át, 20°-os dőlésszöggel. A horgony a líra stabilitását jelzi, a két vonal pedig Törökország Ázsiához és Európához való kapcsolódását.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• Az amerikai dollár, mint fizetőeszköz 1690 óta létezik.

• A pénzérmék „élettartama” átlagosan 25 év, viszont a bankjegyek ennél gyorsabban elhasználódnak. Egy 1 dolláros bankjegy 22 hónapig, egy 5 dolláros 16 hónapig, egy 10 dolláros 18 hónapig, egy 20 dolláros 24 hónapig, egy 50 dolláros 55 hónapig, egy 100 dolláros pedig 89 hónapig használható átlagosan.

• Az amerikai bankjegynyomda beváltja a megcsonkított bankjegyeket, feltéve, hogy azoknak legalább a felét fel tudjuk mutatni.

• Egy 2009-es kutatás szerint, a megvizsgált dollár bankjegyek 90 százalékán kimutatták a kokain valamelyik összetevőjét.

• Az amerikai dollár bankjegyek len és pamut keverékéből készülnek.

• 2003 óta nem adtak ki 2 dolláros bankjegyet. Egyesek úgy vélik, hogy a 2 dolláros balszerencsét okoz, de ha letépjük az egyik sarkát elmúlik a balszerencsénk.

• Eddig kétszer került női arckép amerikai bankjegyre: Martha Washington képe az 1891-1896 között nyomtatott, ezüstre váltható 1 dollárosra és 1865 és 1869 között forgalomban lévő 20 dollároson szereplő csoportképen Pocahontas volt látható. 2020-ban a nőknek szavazati jogot adó 19. alkotmánymódosítás 100. évfordulója alkalmából fog újra női arckép kerülni dollár bankjegyre, méghozzá Herriet Tubman afroamerikai rabszolgamentőé.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• Az amerikai dollárral ellentétben az ezresek elválasztásához pontot használnak, a tizedesek elválasztásához pedig vesszőt. Például ezer dollár és 20 centet az Egyesült Államokban a következőképpen írják: 1,000.20; míg ezt reálban a brazilok így: 1.000,20.

• A portugál kifejezés-nek „real” két jelentése is van: „valóságos” és „királyi”.

• A brazil fizetőeszköz 8 változtatáson esett át, mire elérte mai formáját. A XVII. századtól már a reál volt használatban Brazíliában, de az erős infláció következtében 1942-től bevezették a cruzeiro-t. 1967 és 1970 között cserélték ezt le az úgynevezett új cruzeiro-ra, de 1970-től ismét a régi használatára álltak vissza. Az 1980-as években Brazília ismét inflációtól szenvedett, ezért új fizetőeszközt vezettek be, amit cruzadonak hívtak (1 cruzado = 1000 cruzeiro). 1990-ben visszatértek a cruzeirora, de az inflációt nem sikerült megállítani, ezért 1993-ban átmenetileg a cruzeiro reál lett az új pénznem. Végül 1994-ben lett a brazil reál a hivatalos fizetőeszköz, ami a mai napig viszonylag stabilnak számít, elődeihez képest.

• A brazil bankjegyek rendkívül egyediek, mindegyik más színű (igazán élénk színeket használnak), illetve érdekesség, hogy mindegyik bankjegy hátulján más-más állat szerepel. Összesen 7 bankjegy van forgalomban, különös, hogy 1 reálos bankjegyet már nem készítenek (sőt érme van belőle), de még mindig használják.

• A reál váltópénze a centavo. Az öt darab használatos érme az 5, 10, 25 és 50 centavo-s, valamint az 1 reálos.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• Mexikó állítja elő a legtöbb ezüstöt a világon.

• Mexikó hivatalos fizetőeszközére használták először a „$” jelet, korábban, mint az amerikai dollár jelölésére.

• Egy 20 peso-s bankjegy nagyjából 32 hónap alatt használódik el, míg az ugyanolyan anyagból készült 50 peso-s majdnem 39 hónapig használható.

• Váltópénze a centavo, ez a legnagyobb pénzforgalmat lebonyolító valuta Latin-Amerikában.

• A „peso” szó jelentése: „súly”, ami a régen gyártott érmékhez felhasznált arany, illetve ezüst súlyára utal.

• A mexikói fizetőeszköz a peso nevet a spanyol dollár után kapta, amikor az amerikai dollár megjelent, azt is a spanyol dollárhoz rögzítették.

• Miután Mexikó kivívta függetlenségét, 1821-ben, kezdte el a spanyoloktól függetleníteni fizetőeszközét, de a terminológiát megtartotta.

Forgalomban lévő bankjegyek*

• Új-Zéland hivatalos fizetőeszközét sokszor hívják „kiwi”-nek, nemzeti madarukra utalva, ami az 1 dolláros érmén látható.

• Új-Zélandnak 1933 óta van hivatalos fizetőeszköze, de csak 1967 óta hívják dollárnak, addig fontot használtak (de ez már akkor is különbözött a brit fonttól).

• Az új-zélandi dollár az egyike a 10 kereskedelemben leginkább használt fizetőeszköznek.

• Új-Zélandot „Plastic nemzet”-nek is szokták hívni, ugyanis mindenhol lehet kártyával fizetni, és a legtöbb ember ki is használja ezt a lehetőséget. A készpénzes fizetések aránya folyamatosan csökken.

• Az új-zélandi dollár a hivatalos fizetőeszköz a Cook-szigeteken, Niuén, Tokelaun és a Pictaum-szigeteken is.

• Az összes pénzérmén megtalálható II. Erzsébet arcképe, aki Új-Zéland hivatalos uralkodója. Őt láthatjuk a 20 dolláros bankjegyen is.

Forgalomban lévő bankjegyek*

*Tájékoztatjuk, hogy a forgalomban lévő bankjegyekről található információk az adott ország bankjegyének kibocsátásáért felelős jegybank honlapjáról származnak. A honlapok frissítését a jegybankok végzik, az ott fellelhető információk helyességéért felelősséget nem vállalunk.